Szavazások

Te melyik mozgásformát részesíted előnyben fogyókúra idején?
 
Címlap Andi fogyókúra naplója

Andi fogyókúra naplója

Szervusztok! Andi vagyok, egy 30 éves, két gyermekes anyuka. Súlyproblémáim 18 éves korom körül kezdődtek egy lelki válság következtében. A megoldhatatlannak tűnő problémák elől mindig az evésbe menekültem, főleg esténként zabáltam annyit, hogy már fájt a gyomrom tőle és rosszul éreztem magam. Akkoriban rendszeresen volt gyomorrontásom, s mivel mindezekhez lelkiismeret-furdalás is társult elkezdtem hashajtót szedni, hogy ne tudjon annyi kalória felszívódni. Tehát kis híján bulímiás lettem. Szerencsére csak kis híján, mert annyira rossz volt a hashajtó hatása, hogy nem használtam sokszor. De a nagy zabálások megmaradtak, így történt, hogy 1-2 hónap alatt a 158,5 cm-es magasságomhoz közel 70 kg lettem. Anyám „segítségképpen” állandóan piszkált és egy bizonyos ismerősünkhöz hasonlítgatott, aki vénlány maradt, 50 évesen egyedül élt a 100 kg fölötti súlyával. (Anyám mentségére legyen mondva, hogy ő nem tudott az egész dolog kiváltó okáról és az elrettentő példát csak jószándékból mondogatta.) Ettől csak még depressziósabb lettem és -egy-két fogyókúrás próbálkozástól eltekinve- a súlyom kb 4-5 évig nem változott. Ám egyszer csak, egy rég halogatott jó döntés következtében az életem radikális fordulatott vett, a probléma gyökerétől megszabadultam, a lelkiéletem helyreállt, már nem volt többé szükség a vígasztaló evésre, így történt, hogy 10-15 kg súlyfelesleggel lediplomáztam, rá másfél évre pedig elköltöztem otthonról. Barátnőkkel laktunk egy albérletben, nagyol jól éreztük magunkat és elhatároztam, hogy -sok egyéb felesleg mellett- a plusz kilókat is kidobom az életemből. Körülbelül 3-4 hónapig korlátoztam magam az evésben és mozogtam többet, így szépen lefogytam kb. 55 kg-ra. Ekkor voltam életem igazi csúcsformájában, 25 évesen, és ekkor találkoztam az igazi nagy Ő-vel is, aki kis idő elteltével a férjem, jelenleg pedig 2 gyönyörű gyermekem édesapja lett.

Hála Istennek, ma közel nincs akkora problémám, mint kamaszkoromban volt, mert a jelenlegi túlsúlyomat nem lelki válság okozza. Az első terhességem alatt csak annyit híztam, hogy a gyermekem születése után még kevesebbel jöttem ki a kórházból, mint amennyi a kiinduló súlyom volt, bár a szoptatás alatt jött fel 5 kg, de attól hamar meg tudtam szabadulni. A második terhességem 57 kg-ról indult, 69-ig met fel, a kórházból 61 kg-mal jöttem ki. Csakhogy 2 gyermekkel itthon lenni már nem olyan egyszerű, mint amikor még csak egy volt, úgyhogy én is beleestem tipikus kismama problémákba. Ezekre a problémákra még csak ráerősített a hosszú, kemény tél. Hetekig a lakásból sem tudtam kimozdulni a gyerekekkel, gyakran jártam a hűtőhöz, jöttek a picivel átvirrasztott éjszakák (most 8,5 hónapos,gyönyörű kislány), az eleven –és gyakran dacos-nyafogós- naggyal átharcolt nappalok (most 2,5 éves,cuki kisfiú) és a kilók szép alattomosan elkezdtek felkúszni. Amikor 66 kg-ot mutatott a mérleg azt mondtam, hogy ebből elég!,most kell „Megállj!-t” parancsolni, nem ismétlődhet meg a kamaszkor, még ha más is a kiváltó ok. Úgyhogy itt vagyok, hogy megharcoljak magammal, a mértéktelenséggel, a nehezebb napok utáni önsajnálattal, a lustasággal, a felesleges önjutalmazásokkal, az evés nyújtotta hamis vígasztalással és lemondjak mindenféle kifogásról. Bízom abban, hogy ennek a naplónak az írása is segítségemre lesz, hogy megvalósítsam az elhatározásomat, és hogy ez több lesz, mint egy fogyókúra.



Július 6.

Andi fogyókúra naplója

Kedves Napló!

Eltelt a négy hét és sajnos nem számolhatok be túl jó eredményről, ugyanis nem sikerült fogyni az elmúlt időszakban, bár az is igaz, hogy nem tettem túl sokat az ügy érdekében. A mai mérlegelés 62,3 kg-ot mutatott, tehát többé-kevésbé tartom a súlyomat.

Úgyhogy erre az alakra voltam kénytelen egy pár ruhát venni 40-42-es/L-es méretben. A méretnek nem, de a ruháknak viszont örülök, és már nagyon kellett egy-két új darab. Azért nem állnak olyan esetlenül rajtam, de lehetne jobb is.

Úgy érzem, mintha így 30 évesen jobban ragaszkodnának hozzám a kilóim, hiába mondom nekik, hogy semmi szükségem rátok. És hát nem könnyű ellenállni a finom falatoknak sem, de azt hiszem, aki valaha fogyókúrázott, ezt nagyon jól tudja.

Azért még továbbra sem adom fel, és igyekszem odafigyelni, hogy legalább ne hízzak. Még azt sem mondom, hogy lezárom a napló írását, de legközelebb már csak akkor írok, ha valami említésre méltó súlyvesztésről tudok beszámolni. Ha ez sikerül, azt is el fogom árulni, hogyan. Addig is jó nyarat, jó pihenést és sok napsütést kívánok mindenkinek!

 

Június 7.

Andi fogyókúra naplója

Szervusz Naplóm! Újra itt vagyok. Nem felejtettelek ám el, csak az elmúlt három hétben semmi érdemleges nem történt fogyókúra ügyben. Hát igen, be kell vallanom, hogy én is egy gyarló ember vagyok, de nem adom fel!

Az elmúlt hetekben nagyon sűrű volt a program: volt családi nap, pünkösd, gyereknap, egyéb rendezvények, itthon egyik betegség váltotta a másikat és -finoman fogalmazva- az időjárás hagyott némi kivetnivalót maga után. Szóval a körülmények a normál emberi étkezést kívánták támogatni (ami -lássuk be-, egyenlő a hízókúrával), mely előtt megadtam magam. Tudom, hogy nem kellett volna, de mostmár mindegy. (A jó hír viszont az, hogy nem jött vissza túl sok a legutóbb mért eredményhez képest, pedi tényleg mindenféle finomságot megettem a sütitől a jégkrémig. Ma 62,1 kg-ot mutatott a mérleg.)

Na de, a múlt hét egyik napján férjemmel elhatároztuk, hogy sokmindenben megújulunk. Ami a külsőt illeti: vettünk két szuper parfümöt, szoláriumbérletet és úgy tűnik, hogy 3 év után a költségvetésünkből végre futja a hétköznapi ruhatárunk megújítására is. Na, mondanom sem kell, hogy ez igazán lázba hozott és elhatároztam, hogy 3 hét sikeres fogyókúra, majd 3 hét szünet után újra belevágok! Most 4 hetet adok magamnak, hogy amennyit csak sikerül, le tudjak fogyni, hogy a ruhavásárlás már lehetőleg ne a 40-42-es méret szerint történjen.

Amire igazán oda kell szánnom magam, az a torna és a 2-3 liter folyadék elfogyasztása, ami remélem már könnyebben fog menni, ha itt a jó idő.

Tehát fogyókúra újratötve indul!

 

Május 17.

Andi fogyókúra naplója

Súly: 61,7kg Csípő: 94,5 cm Has: 77 cm Comb: 56cm

Na végre! Mire rászántam magam erre a naplóírásra, ami nagyban motivál a fogyókúrában, addigra a számítógép folyamatosan akadályoz, hogy rendszeresen vezessem is. Ugyanis megint egy rejtett hibát kellett kiküszöbölni, hogy lehessen használni a levelezést. Így - bár már a múlt héten is írtam-, azt is csak most tudom elküldeni. Na, de csakhogy megint írhatok, mert igen eseménydús volt a múlthét. Na, sajnos nem a fogyókúrát illetően, mert azt pont nem sikerült folytatni. A kislányom olyan beteg lett, hogy pár napra be kellett költöznünk a kórházba, ahol infúziót kapott. Érthető, hogy nem a tornán és a fogyókúrán járt az eszem. Örültem, ha azt megeszem, amit a férjem behozott (ugyanis a kórházban az anyukáknak nem jár más, mint egy kényelmesnek nem mondható szék, minden másról maguknak kell gondoskodni, de legalább bennmaradhatnak a kicsikkel). De végre itthon vagyunk! Amikor hazaértünk szombat délután, olyan éhes voltam, hogy bármit fel tudtam volna falni. Mentségemre legyen mondva, hogy aznap 3 kávén kívül semmi egyebet nem fogyasztottam, mert addigra mindenből kifogytam. Itthon igen "balkáni körülmények" fogadtak a hűtőt illetően, ugyanis a kedvesem nem dobott ki semmi ételmaradékot amíg nem voltam itthon. Én meg nekiestem az egyiknek, még csak pár napos volt, bár már éreztem az ízén, hogy nem az igazi. És még jól összeettem rá mindent, amit találtam. Mondanom sem kell, mi lett a következménye: egy jó kis gyomorrontás (hányás, remegés, fejfájás). Másnap nemhogy enni, de még inni sem tudtam igazán. Remélem az előttem álló hét kicsit unalmasabb lesz ilyen tekintetben (bár ma meg a kisfiam égette meg az ujját csúnyán).

A 3. hét végén csak úgy kötelességből álltam rá a mérlegre, nem éreztem változást és nem is vártam sokat, de kellemesen meglepő volt látni az eredményt:

Súly: 61,7kg Csípő: 94,5 cm Has: 77 cm Comb: 56cm

 

Május 10.

Andi fogyókúra naplója

Súly: 62,5 kg Csípő: 96 cm Has: 79 cm Comb: továbbra is változatlan, 57 cm.

Már tegnap este sikerült eldönteni, hogy ma reggel mégis ráállok a mérlegre, mert előbb-utóbb szembe kell néznünk a cselekedeteink következményeivel, így én sem fogok ez elől menekülni. Íme az eredmény 2 hét után:

Súly: 62,5 kg Csípő: 96 cm Has: 79 cm Comb: továbbra is változatlan, 57 cm.

Jó döntés volt mégis mérlegelni, hiszen a további fogyás új erőt ad a folytatáshoz. A torna eredménye pedig önmagáért beszél: valóban, az egyik -korábban néha szűk- nadrágom ma határozotan lötyög rajtam. Alapvetően pozitív gondolkodású, jó hangulatú, vidám ember vagyok, így a tegnapi írásom hozzám képest nagyon negatívra sikeredett. Mostantól figyelni fogok, hogy felhagyjak a -sajnos gyakran- magyar sajátossággal, a negatív dolgok hangsúlyozásával, és inkább a pozitívumokat és az elért eredményeket fogom kiemelni. Mert ha eddig nem is sikerült minden elhatározásomat betartani, azért sokkal jobban odafigyelek az étkezéseimre és többet mozgok, mint a fogyókúra megkezdése előtt, és ez már mindenképpen eredmény.

Tegnap nem említettem, hogy a férjem munkahelyén megrendezésre kerülő családi nap nem a hónap közepén, hanem a végén lesz, így még nyertem egy pár hetet, hogy arra jobban formába hozzam magam. A következő hétvége viszont minden eddiginél nagyobb kihívás lesz, ugyanis ezen a hétvégén vendégeket várunk, tehát előre fel kell fegyverkeznem édességellenálló, sütifaló-ellenálló gondolatokkal. Illetve 2 hét múlva hétvégére több olyan programunk is adódott, ahová jó lenne felvenni 1-2 rég nem használt csinos ruhadarabomat. Úgyhogy a fogyókúramotiváló programokban most bővölködök. Remélem, kicsit többet sikereül megvalósítanom az elhatározásaimból. (Titkos vágyam az, hogy 3 hét múlva 60 kg alá kerüljek, de ezt még magamnak sem merem bevallani.) Hajrá!

 

Május 9.

Andi fogyókúra naplója

Eredmények az első hét után: Súly: 63,1 kg Has: 79,5 cm Csípő: 97 cm

Először is elnézést, hogy ilyen késve írok (jóformán kimaradt egy hét), de sajnos nem lehetett használni a levelező programunkat. De a lényeg, hogy most végre beszámolhatok a tapasztalataimról.
Az első hét után a mért eredmények igen megleptek, nem számítottam ilyen gyors változásra. Bár a szénhidrátot a hét nagy részében valóban sikerült csökkenteni, de amiket ettem, azok igen meglett adagokra sikeredtek. Így a hét első napját leszámítva soha nem voltam éhes. Aztán meg ott vannak az esti evészetek. Na, ezekkel tényleg fel kell hagynom, ezt eddig nem sikerült tartanom. És a péntek estéről már ne is beszéljünk, amikoris jégkrém után egy kis csokikrémmel töltött gabonapárnácska is lecsúszott, miközben egy jó filmet néztünk (tipikus).
A napi 30 perc torna helyett is csak heti négyet sikerült teljesíteni, bár ebből háromszor végigtornáztam a teljes callanaics programot (na jó, két gyakorlat kivételével, amiket nagyon nem szeretek). Ezek után érthető a meglepettségem, hogy a mérleg -2,1 kg-ot mutatott, és a centikben is van elmozdulás. Ám az igazsághoz hozzátartozik, hogy időközben beköszöntöttek a "piros betűs napok", így bizonyára ez is nagyban hozzájárult az eredményhez.

A második hét is lassan eltelik és csak megerősödött bennem, hogy mik azok a kritikus pontok, amikre jobban kell figyelnem: este 7 után már tényleg nem szabadna ennem, a torna intenzitását, mennyiségét növelnem kell és a leggyengébb pontom a péntek este. A második hét péntek estéjét és szombatját sokmindennek nevezhetjük evésügyileg, csak fogyókúrának nem. Le se írom, hogy mit összeettem, mert jobb nem is gondolni rá. A vasárnap viszont összeszedettre sikerült. Holnap lenne a mérlegelés, de lehet, hogy nemes egyszerűséggel kihagyom, hogy ne menjen el a kedvem a fogyókúrától. De az is lehet, hogy ráállok a mérlegre, hogy szembesüljek a vaslósággal és nagyobb elszántsággal folytassam a harcot a kilók ellen. Ezt a reggeli kedvem fogja eldönteni. Ha mégis bátor leszek szembenézni a valósággal, az eredményeket holnap megírom.

 

Április 27.

Andi fogyókúra naplója

A fogyókúrám első napja (a tegnapi nap) sikeresen zárult. Reggelire tejeskávét ittam, a tízórai kimaradt, viszont nagyon korán ebédeltem (11.30-kor) csirkepörköltet köret nélkül, uzsonnára egy hatalmas fej karalábét fogyasztottam, vacsorára pedig 3db virslit. Sok citromos ásványvizet és teát ittam. Este nekiálltam a 30 perc tornának, amit időben csak- csak sikerült teljesíteni, de hogy hatékony volt-e, azt már nem tudom, ugyanis a drága csöppségeim is nagy kedvet kaptak tőlem a tornához. Ezzel nem is lenne gond, ha mindezt nem rajtam végezték volna, miközben próbáltam hasizomgyakorlatot végezni. Úgyhogy eldöntöttem, hogy a hatékonyság fokozása érdekében át kell szervezni a napomat, és amikor a gyerekek alszanak, akkor fogok tornázni.(Kár, hogy sok egyéb dolog elvégzését is erre az időre szoktam tartogatni, de most muszály lesz átszerveznem a feladataimat.)

Tegnap nagyon későn sikerült lefeküdnünk, úgyhogy már lefekvéskor éhes voltam, de kibírtam. Igaz, reggelre már zsibbadtak a végtagjaim és egy kicsit szédültem az éhségtől, de tudom, hogy ez csak egy pár napig tart. A mai napi menü: reggelire tejeskávé, tízóraira kb. 8 dkg párizsi paradicsommal, ebédre újhagymás tejfölben sült pangasius filé volt, sajttal megszórva, sok zöldséggel. (Ha már hal volt az ebéd, a kisfiam is előszeretettel halászott ebéd közben: az uborkákat a tányéromról.) Az uzsonna paradicsomleves lesz, vacsorára pedig 2 főtt tojás zöldségekkel.

A továbbiakban hetente fogok beszámolni a fejleményekről, nagyobb általánosságban, mert írni is csak a gyerekek alvásidejében tudok nyugodtan, de nem szeretném a tornától elvenni az időt. Most megyek és, -bár már az előbb felkelt a pici- megpróbálok tornázni.

 

Április 26.

Andi fogyókúra naplója

Kiinduló súly: 65,2 kg Derék: 98 cm Has: 82 cm Comb: 57 cm
A fogyókúra alapvetően a szénhidrát csökkentésére fog épülni, mert még szoptatom a kislányomat és -bár kacérkodtam a 90 napos diéta gondolatával is, 2×4 napot végig is csináltam, amivel lement 2 kg-, de rá kellett jönnöm, hogy szoptatás mellett nem bírom fehérje nélkül, így maradt a hús, tojás, sovány tejtermékek, sok zöldség mindenféle formában, nasiként pedig gyümölcs, aszaltgyümölcs, magvak mértékkel. Az első 3 hetet egy kicsit keményebbre fogom, mert május közepe táján lesz a férjem munkahelyén egy családi nap, -most találkozhatnék először a sokat emlegetett munkatársaival- és nem szeretnék elfolyni az én nagyon csinos férjem mellett. Utána picit lassítok a tempón. Terveim szerint naponta 5× eszem majd, keveset, 7 óra után már csak folyadékot iszok. Nem szeretnék naponta mérlegre állni (ez lesz az egyik legnagyobb kihívás), csak heti rendszerességgel. A gyerekekkel való séta/kismotrozás mellett a callanatics torna 1 órás programjából válogatnék napi minimum 30 percet, de ha az időm engedi végig is tornázom. Az első célom, hogy 60 kg alá kerüljek. Előre eldöntöttem, hogy ezt egy kedvenc édességgemmel, -egy nagy adag mákos guba, sok vaníliaöntettel- fogom megünnepelni, és ez majd nem számít kihágásnak, mert ezt előre eldöntöttem, majd folytatom a kúrát a következő célig, ami 56 kg lesz. Már ezzel is nagyon megelégednék, de álmaim súlya az 52-53 kg lenne. Majd meglátjuk.